Helyszín: Dom Sportova / Zágráb / Horvátország
A koncert dátuma: 2006. 09. 25.
Látogatók száma: 0
Jegyár: 12.000,00 SIT
Én az a fajta ember vagyok, aki simán fel tud ébredni a bal lábával, és úgy is marad egész nap. És az a fajta is, aki bal lábbal kel, este meg már vidáman ropja jobbal! A kedd az egyik ilyen nap volt: semmi, de tényleg semmi nem győzött meg arról, hogy jókedvűen felszálljak a buszra, szórakozzak és megnézzem a Pearl Jamet. Pedig:
a) velük kezdtem el igazán élni, akkor még tinilányként
b) az első lemezük, a Ten az egyik legjobb, amit valaha hallottam
c) a barátnőmmel együtt „gyászoltunk”, amikor Eddie úgy döntött, megnősül (milyen viccesek tudunk lenni, lányok!)
d) a legutóbbi lemezükkel bebizonyították, hogy …hát igen, „IN”-ek!
Sajnos ezek közül semmi nem hozott koncerthangulatba. De néha olyasmit is meg kell tennünk, amihez az adott pillanatban talán nincs is kedvünk… És milyen ostoba lettem volna, ha végül nem megyek el. Mert utólag kiderül, bár a koncert alatt is gyanúsan jónak tűnt, hogy az európai turné legjobb koncertjén voltál! És itt jutunk el oda, miért „in” a Pearl Jam: mert csak Szlovéniából nyolc busz indult el, mert fiatalokkal és öregekkel töltötték meg a csarnokot, és jó két órán át megállás nélkül szórakoztatták őket, és mert olyan kémiát teremtettek, amilyet nem látsz minden koncerten!
De menjünk szépen vissza a bal lábas reggelemhez…
Bevallom, már azért is kicsit elégedetlen voltam, hogy busszal kellett mennem, és egyedül indultam a koncertre. Sebaj! Amikor végre összegyűlt az összes rajongó és kíváncsi, leültünk a helyünkre, és a mi gondoskodó Koncert Freakünk éber szeme előtt pontosan megszámoltak minket, már jó volt a hangulat. Szuper társaság a buszon (az a legkevesebb, hogy egyedül utazol, még ha nem is vagy fiatal szőke lány!), jó szervezés, és már a buszon is megihatsz valamit. Bevallom, határozottan jobb, mint autóval. Nem aggódsz a benzin, nem aggódsz az útdíj miatt… semmi! Iszol, szórakozol és élvezed. Mire megérkeztünk Zágrábba a Dom Sportova elé, mindannyian vidámak voltunk – így vagy úgy! Rengeteg busz, rengeteg rajongó különböző tájakról, és derekas tömeg, mire sikerült bejutnunk a csarnokba. Én egy holland fickó és két srác (egy valamelyik még ismeretlen zágrábi zenekar énekese és basszusgitárosa) társaságában kötöttem ki, és együtt valahogy befurakodtunk.
És bent… hűha! A csarnok az utolsó sarokig tele volt, nem volt más választásunk, mint állni. A Pearl Jam minden koncertet úgy ad le, mintha az utolsó lenne, és most meggyőződtem róla, hogy ez tényleg így van. Semmi előzenekar, semmi felesleges beszéd, let’s go – zene! A Severed Hand-del kezdtek, és nem akadt ember, aki ült volna, tényleg! Mindenki, de tényleg mindenki állt, tapsolt, és ami a legmeglepőbb: minden dalt végigénekeltek Eddie-vel együtt! Mindet, nem csak két slágert! Hallhattunk dalokat a különböző lemezekről, a legfrissebbről és az elsőkről is. Nyugodtan kijelenthetem, hogy a Pearl Jam darabokra szedte a csarnokot, és felébresztette az emberekben azt, amit máskor nem mutatunk meg. Hogy égnek állt rajtunk minden szőr, az nyilvánvaló… De a legszebb a kémia volt, az, amit velünk teremtettek – szerintem nekik mindegy, kinek játszanak: hindukanak, magyaroknak vagy a saját testvéreiknek, az amerikaiaknak (valószínűleg nekik játszanak a legkevésbé szívesen!). Fenomenális látni nyolcezer embert, akik követik őket, hagyják, hogy elvigyék őket az álmok földjére, és azon az estén senki nem az volt, aminek látszik. A Pearl Jam sem volt az, aminek látszik. Eddie Vedder megerőltette magát, és egy cetliről, töredezett horvátsággal felolvasott egy köszönetet a horvátoknak a szívélyes fogadtatásért, ezzel még nagyobb eufóriát váltott ki a közönségből, amely az ujjai köré csavarodott. Az olyan régi számoknál, mint az Alive és az Even Flow, a tömeg szó szerint megőrült. A Blackkel megráztak minket, a Jeremynél pedig nosztalgiától könnyesedett a szemünk. És a jó zenére éhes nép túlénekelte a zenekart, hihetetlen, mennyire ismerték az összes szöveget! Eddie meg átadta a szót az embereknek… és az emberek az új daloknál, mint a World Wide Suicide és az Army Reserve, úgy énekeltek, mintha legalább pár éve ismert slágereket énekelnének. Bevallom, a koncert az egekbe repített! Éneklés, tánc és a jó zene energiája – hogyan is gondolkodhattam reggel azon, hogy egyáltalán elmenjek-e! Valószínűleg ez volt eddig a legjobb koncertem, mert megvolt benne minden összetevő, ami egy zenekarnak kell a pazar koncertreceptjéhez! A vége felé a „gyöngyös dzsem” frontembere még a horvát zászlóval is megkínálta a horvátokat, és mi hozhatta volna őket még nagyobb eufóriába? Már csak Neil Young Rockin’ In The Free World című száma, aztán a Yellow Ledbetter. Nekem személy szerint csak a Garden hiányzott.
Mit mondhatnék még a Pearl Jam koncertjéről, akik önmagukat is felülmúlták? Hogy szívből köszönöm nekik a keddi estét, mert újra felidézték bennem az emlékeket, megint megmutatták, milyen szép, ha mindegy, ki vagy és honnan jössz… Főleg pedig megmutatták, hogy olyan zenekar ők, amilyet csak kívánni lehet. És bár nem akarnak kommersz zenekar lenni, kereskedelmi értelemben mégis teltházat csináltak. A kommersz zenekarok ugyanis videoklipeket forgatnak – ők nem (már nem). A kommersz zenekarok nem adnak ki magukból mindent, mintha először játszanának – ők igen. A kommersz zenekarok nem foglalkoznak öngyilkossággal és vérfertőzéssel – ők viszont mindenképp. A legújabb lemez azonban megint a nagy eladások felé hajlik… És új világ kapuját nyitja ki – egyszerűen úgy hívják: „Pearl Jam”. Ahogy az egész csarnok énekelte: „I know some day you’ll have a beautiful life, I know you’ll be a star, but in somebody else’s sky!”
És elérték, hogy a balról átlépjek a jobbra. A lábamat értem, persze!
Setlist
1. Severed Hand
2. Corduroy
3. Hail Hail
4. Last Exit
5. World Wide Suicide
6. Elderly Woman Behind The Counter In A Small Town
7. Given To Fly
8. Unemployable
9. In Hiding
10. Even Flow
11. Education
12. Do The Evolution
13. Jeremy
14. Army Reserve
15. Gimme Some Truth
16. Whipping
17. Life Wasted
—1. ráadás—
18. Thin Air
19. Thumbing My Way
20. All Or None
21. Black
22. Wasted Reprise
23. Better Man
24. Porch
—2. ráadás—
25. Blood(Atomic Dog)
26. Alive
27. Rockin’ In The Free World
28. Yellow Ledbetter
