SUM 41 (különleges vendég: Neck Deep)
kedd, 2024. 11. 12., 19.30 – 10.50
Budapest / Papp László Sportaréna / Magyarország
SUM 41, ezúttal utoljára. Na jó, Budapesten utoljára, a Rockline.si számára nem, hiszen másnap újra ott voltunk a SUM 41 ausztriai, bécsi koncertjén.
Már csak egy hét választ el attól, hogy a SUM 41 végleg búcsút intsen Európának, és 2024. november 23-án Franciaországban integessen utoljára a rajongóinak. A feloszlást (ahogy azt már az OPATIJA – JESOLO beszámolóinkban is említettük) a zenekar már tavaly bejelentette, így felkészítette a rajongóit a közelgő búcsúturnéra – ezért ezúttal egyetlen 8000 főnél kisebb befogadóképességű csarnok sincs a listán.
Ezúttal a walesi punkrockerek, a Neck Deep melegítették be a közönséget a SUM 41 előtt. Ők a műfaj „fiatalabb” generációját képviselik, hiszen jó 10 évvel később érkeztek a színtérre, mint a műfaj nagyjai. A Neck Deep ugyan 2012-ben alakult, de első albumát, a Wishful Thinkinget csak 2014-ben adta ki – ez viszont elég sikeres lett ahhoz, hogy az akkori tagok teljes egészében az új dalok írásának szentelhessék magukat. A legnagyobb ismertséget talán 2019-ben szerezték meg, amikor előzenekarként a Blink 182 rajongóit melegítették.
Setlista:
1. Dumbstruck Dumbf**k
2. Sort Yourself Out
3. Motion Sickness
4. Gold Steps
5. Citizens of Earth
6. Kali Ma
7. Take Me With You
8. STFU
9. We Need More Bricks
10. In Bloom
A Neck Deepnek amúgy nem volt nehéz dolga, hiszen a rajongók már a színpadra lépésük előtt forráspontig hevültek! A Papp László Sportaréna már az ő fellépésük alatt dugig megtelt! Ám mindannyian (mi is) – és ezt külön ki sem kell emelni – kínzó türelmetlenséggel vártuk a SUM 41-ot, akik szokás szerint percre pontosan, 20:45-kor léptek színpadra.
Ahogy az a SUM 41-tól elvárható, az egész a „Motivation” című dallal indult, ami már olyan hangulatot teremtett, amilyen a zenekar koncertjeinek zárórészeire szokott jellemző lenni. A színpadon felcsapó lángnyelvek tovább emelték a hőfokot, miközben középen már kialakult az első circle pit. Lehiggadásról szó sem lehetett, hiszen a koncert a „Does this look infected” album slágerével, a „Hell song”-gal folytatódott (erről a dalról kicsit bővebben a „korábbi SUM 41-es RockLine-beszámolóban” olvashatsz – OPATIJA 2023), ami csak még nagyobb lendületet adott az Over My Head (Better Off Dead) számára. Ezúttal a „fénymester” az, akit tényleg ki kell emelni, hiszen már a harmadik dalra úgy leizzadt, mint „egy nős férfi a strandon, aki körül egy egész rakás tangás csaj riszál”, csak hogy a reflektorfények játékos párbeszédének minden tökélyét végig tudja vinni! Már az elején látszott, hogy a lightshow ezúttal tényleg látványos lesz! És az is lett. Azt is meg merném kockáztatni, hogy ez volt az elmúlt öt év legjobb SUM41-lightshow-ja.
A fény- és lézertechnika ámulata közepette a SUM 41 eljátszotta még a No Reason, az Out for Blood és a War című dalokat. Aztán persze jött az Underclass Hero – pályafutásuk egyik legismertebb kislemezdala. Deryck énekest ezúttal is túlénekelte a közönség, így később egyszerűen átengedte neki a dal egy részét. Jön az est meglepetése! A Noots, amelyet a banda pályafutása során még soha nem játszott élőben. A dal a „Chuck” album bónuszszáma volt (azt is csak a nemzetközi, a koreai és a japán kiadáson). A banda ugyanis meghallgatta a rajongóit – bizony ám! A SUM 41 megkérdezte a világ minden táján élő híveit: „Mit szeretnétek hallani a búcsúturnénkon?” Európában pedig az a dal nyert, amely az USA-ban és máshol talán teljesen ismeretlen. A Noots első élő előadása úgy „felpofozta” a közönséget, mint azt az utasnőt a 80-as évekbeli „Airplane” című filmben. Senki sem tudta, honnan és hogyan, de a közönség végül úgy reagált, mintha a SUM 41 az elmúlt 20 évben végig játszotta volna ezt a dalt.
A koncert az idei Landmines és Dopamine dalokkal folytatódott, amelyek a zenekar legutóbbi, „Heaven :x: Hell” című albumáról származnak. Végre sorra került Dave „Brownsound” Baksh gitáros is! Metálvizekre eveztünk ugyanis. A banda előbb a Slayerrel, aztán a Metallicával kezdett játszadozni. Csiklandós bizsergés, aminek senki sem tudott ellenállni. Kitörés kitörés hátán! A SUM 41 tudja, hogyan tartsa csúcsfordulaton a közönséget! A banda sorra hozta ismertebb dalait! A koncertet a csúcspontig vitte, egészen a sorban 19. dalig, amelyet? Ismét a közönség javaslatai alapján választottak ki. Több mint nyilvánvaló, hogy az európai közönség a banda metálosabb „Chuck” albumát favorizálja, hiszen három dal következett erről a lemezről. Mivel a koncerteken mindig kevés az idő, a srácok úgy döntöttek, hogy három dalt egy szuszra játszanak el! Jött egy medley, amelyben a My Direction / No Brains / All Messed Up hármast fűzték össze. A dobszóló után a SUM 41 az új album „Hell” részével folytatja, vagyis a Rise up című dallal. Az izzó, moshpitező közönséget a srácok a lágyabb Pieces-szel próbálják lecsillapítani. Ennek azonban épp az ellenkező hatása lett! A dal olyan érzelmeket hozott ki a millenniumiakból, hogy a szenvedély és a megszállottság hevében a következő dalnál, a Fat Lipnél szó szerint darabokra szedték a csarnokot. Mintha ez még nem lett volna elég! Jön a Still Waiting. A közönség könnyes szemmel. A banda elköszön. Mindenki eufórikusan, remegve várja, hogy jöjjön még egy dal. Tudják, hogy annak ott kell lennie a búcsúturné repertoárján…
A srácok visszatérnek a színpadra. A SUM 41 bejelenti áttörést hozó dalát. Azt, amelyik megnyitotta előttük a kereskedelmi siker kapuit! Az első nagy sláger, a „Summer”. Jön a Waiting on a Twist of Fate, aztán elérkezik az „In Too Deep” ideje. Aki azt mondja, hogy nekünk, millenniumiaknak már semmihez sincs energiánk, az biztosan nem volt ott SUM 41-koncerten, amikor ez a dal felcsendül. Az ülésekből áradó rezgések minden állatfajtát kiüldöztek a stadionból, a küzdőtéren pedig úgy festett, mintha minden idők legmetálosabb koncertjén lennénk, ahol minden elképzelhető metálos őrültség felvonult.
Vége a shownak?! Nos, sokak számára igen. A közönség könnyes szemmel, egymást átölelve nehezen fogadja el a valóságot, hogy a SUM 41-ot többé nem láthatja élőben, miközben lassan, egymás után elhagyják a csarnokot, és elbúcsúznak a zenekartól.
Az ördögbe is! A csarnok már kezdett kiürülni, amikor két perc után Deryck berobog a színpadra, és elüvölti magát: „Soooooo you motherf**”ers are still here?”. A zenekar belekezd az „Underclass Hero” album egyik dalába, amelyhez Tom Thacker gitáros a zongora mögé ül. A koncertek ilyen pontján ez a legtalálóbb és legbeszédesebb című dal – amit a rajongók viszont semmiképp sem akarnak elfogadni. Ez volt ugyanis a „So Long Goodbye”. A dal közepén a színpadon összegyűlnek a banda többi tagjai is, akik a szám nyugodt természetéhez némi metált kevernek. Ezzel búcsúznak el örökre a magyar közönségtől.
Több mint kétórás, kicsiszolt technikájú koncertjével, konfettivel, tűzzel, füsttel és fényekkel a SUM 41 kétségkívül gondoskodott róla, hogy ez az este nagyon sokáig megmaradjon a rajongók emlékezetében. Valószínűleg örökre. A srácok utolsó felvonásáig még eltelik egy kis idő, hiszen a búcsúturné is csak jövőre ér véget. Azt a felvonást is türelmetlenül várjuk – még ha keserűséggel a szívünkben is, amelyet a zenekar elkerülhetetlenül magával visz a búcsújába.
Szerzők: Helena Medved & Denis Paradiž
Fotók: Denis Paradiž és Máté Major
Videó: Denis Paradiž
Setlista:
1. T.N.T. (AC/DC-dal) [Felvétel]
2. Motivation (88 outro)
3. The Hell Song
4. Over My Head (Better Off Dead)
5. No Reason
6. Out for Blood
7. War
8. Underclass Hero
9. Noots
10. Landmines
11. Dopamine
12. Raining Blood (Slayer-feldolgozás) (csak részben)
13. Master of Puppets (Metallica-feldolgozás) (csak részben)
14. We’re All to Blame
15. Some Say
16. Screaming Bloody Murder
17. Walking Disaster
18. With Me
19. Makes No Difference
20. My Direction / No Brains / All Messed Up
21. Dobszóló
22. Preparasi a salire
23. Rise Up
24. Pieces
25. Fat Lip
26. Still Waiting
—ráadás I.—
27. Summer
28. Waiting on a Twist of Fate
29. In Too Deep
30. I’ve Gotta Be Me (Sammy Davis Jr.-dal) [Felvétel]
—ráadás II.—
31. So Long Goodbye
32. My Way (Frank Sinatra-dal) [Felvétel]
