Fellépők: Serpentyne, Temperance, Tarja Turunen
Helyszín: Ljubljana / CUK Kino Šiška / Szlovénia
Dátum: 2023. március 3., péntek
Tarja Turunen, korunk egyik leglenyűgözőbb, bátran mondhatjuk, kiemelkedő heavy metal énekesnője, a három és fél oktávot átfogó szoprán Tarja néven immár harmadszor hódította meg a szlovén fővárost (a Tolminban és a Rock Otočecen tett látogatásait most nem számoljuk). Nem csupán ellátogatott, hanem meghódította. Ezt rögtön az elején leszögezhetjük. Összesen egyébként ez volt Tarja negyedik ljubljanai vendégjátéka. Először 2005-ben lépett itt fel a Nightwish-sel (a Križankében), majd 2009-ben másodszor (de már Tarjaként), és akkor is a Križanke volt a helyszín. 2012-ben jött el harmadszor, ekkor már a CUK Kino Šiškába. Mintha csak tegnap lett volna. Egyáltalán nem érződött, hogy a legutóbbi látogatása óta jó tizenegy év telt el. Hosszú koncertestének néztünk elébe. A közönség viszont késve szállingózott, a terem csak lassan telt meg. Ez is azt mutatta, hogy a látogatás első számú célpontja természetesen és mindenekelőtt Tarja volt.
Elsőként a londoni brit szimfonikus folk és „medieval” (power) metalos Serpentyne lépett színpadra. A rendelkezésükre álló fél órában a legutóbbi két albumuk, a „The Serpent’s Kiss” és az „Angels Of The Night” anyagából játszottak. A rendkívül dallamos refrének, amelyeket kettős gitárfrazeálás-sortűz támasztott alá, a középpontban pedig a csinosan kicsípett Maggie Beth Sand énekével – aki még VIII. Henriket is elcsábította volna –, korrekt és magabiztos produkciót adtak. Pompa és színház, némi misztikum becsempészésére tett kísérletekkel. Zeneileg semmi különös vagy soha nem hallott, de aki szereti a metalos alapokba ágyazott, kelta dallamvilágú középkori trükköket, az pont ilyen zenét keres.
A folytatásban sem változott sokat a kép, amikor az olasz melodikus power metalos Temperance lépett színpadra: a látvány, a díszlet, a hangulat és a kivitelezés alapján sem éreztük, hogy a zenekar bármi olyat hozna a metalközösségnek, amit ne hallottunk volna már. Szívvel és elszántsággal viszont kétségkívül meggyőztek. A hangulatot legalább egy-két fokozattal feljebb tornázták, amihez jelentősen hozzájárult a sokkal mozgékonyabb színpadi jelenlét is, hiszen a zenekarban női és férfi énekes is van, akikhez adott esetben szólóénekesként Marco Pastorino gitáros is csatlakozik. Időnként tehát egyenesen három frontvokállal működik a banda (az énekhangok dominanciáját az „a cappella” levonulás is megerősítette a koncert végén). A derűs, remek formában lévő olasz hatos végig iszonyatos mennyiségű energiát fektetett a műsorba, és különféle buzdító trükkökkel hatékonyan maga mellett tartotta a közönséget. Ebben nagyon szimpatikusak voltak, sőt, amikor Marco Pastorino gitáros a színpadról való távozás előtt elszólta magát, és így köszönt el: „Thank you Slovekia… Slovenia.”, még a bájos zavarodottság benyomását is keltették. Játszani viszont remekül játszottak. A két énekhang hangsúlyos dominanciája és egymást kiegészítő, telitalálat kontrasztja mellett a Temperance kiváló összeszokottsággal és zenei átütőerővel imponált. A turné előtt a zenekar kellemetlen helyzetbe került, mivel a tagság fele (azoké, akik a 2021-es aktuális „Diamanti” albumot felvették) kilépett, a Temperance azonban láthatóan időben kimászott a csávából, megmentette a turnét, és megújult felállásban, koherens és magabiztos zenekarként mutatkozott be Ljubljanában. Segítségül hívták az amerikai Kristina Starkey énekesnőt (a lány február elején a Twilight Force vokalistájaként lépett fel az Orto Barban), aki remekül illeszkedett olasz társai temperamentumába, kiváló hangját pedig Gabriele Gozzi (Eternal Idol) elképesztően robbanékony éneke egészítette ki! A duett, főleg a legmagasabb, legerőteljesebb részeknél szó szerint a helyszín alapfalait rengette meg. A Temperance a Tarjával közös turné befejezése után március végén önálló turnéra indul, amelynek keretében 2023. március 28-án Mariborba is ellátogat (nézd meg a dátumokat!)
Következett az est utolsó felvonása, amire természetesen az egész közönség várt, és amely nagyjából 500 – 600 nézővel végre rendesen megtöltötte a Kino Šiškát. Tarja Turunen fellépése ismét bebizonyította, hogy Tarja egy és egyetlen. Tarja az Tarja. A (szimfonikus) power metalban nemigen akad énekesnő, aki felvehetné vele a versenyt. Ezzel együtt ismét beigazolódott az is, hogy a Nightwish Tarja nélkül egyszerűen már nem képes olyan emlékezetes átütőerőre, mint amikor Tarja még a felállás tagja volt. Tarja nélkül a Nightwish egészen más zenei történet. Igaz, ezek már a régmúlt idők, de Tarja Turunen műsorát látva az ilyen gondolatok maguktól a felszínre törnek.
Tarjának aznap este a kísérőzenekar három régi tagja tartott társaságot a színpadon: Alex Scholpp (gitár), Christian Kretschmar (billentyűk) és a csellista Max Lilja, akit az Apocalyptica rajongói is jól ismernek. A basszusgitáros szerepét nem Doug Wimbish (Living Colour) és nem is Kevin Chown (ő 2012-ben játszott Tarjával Ljubljanában) töltötte be, hanem az imént említett két híresség mellett kevésbé ismert Ralf Botzenhart (Farmer Boys, Dacia & The Weapons of Mass Destruction), a dobok mögé pedig erre a turnéra Alex Menichini (Stereo.Pilot, Dacia & The Weapons of Mass Destruction) ült be. Mivel Scholpp a Farmer Boysszal és a Dacia & The Weapons of Mass Destructionnel is dolgozott, nagyon valószínű, hogy a gitáros ajánlotta Tarjának a basszusgitárost és a dobost a mostani turnéjára, amellyel Szlovéniába is eljutott.
Szóval. Tarja-koncertre érdemes elmenni. Mindig. Ezen a turnén is, amelyen legutóbbi stúdióalbumát, a „In The Raw”-t (2019) mutatja be. A karizmája rendkívüli. Képzett operaénekes, kivételes mezzoszoprán! Ezen a koncerten bebizonyította, hogy az évek nem fognak rajta. Számtalan vokális karaktert és arcot felvonultató énekes bravúrjai szinte megfoghatatlanok. Az énekesnő aznap este hihetetlenül derűs és életvidám hangulatban volt. A közönséget végig tüzelte, nemcsak a színpadi mozgás kisugárzásával, ami persze a rutinnal jár, hanem átható pillantásaival és mosolyaival is. Aki pedig kifejezetten az énekteljesítményekben akar gyönyörködni, és a koncerteken főleg az énekesek hangterjedelmére és munkájára figyel, annak egy ilyen koncert egyszerűen kötelező.
A repertoárban Tarja hatodik és hetedik stúdióalbuma, a „The Shadow Self” és a legújabb „In The Raw” (2019) kapott hangsúlyosabb szerepet: a teljes setlist dalainak kétharmadát ez a két lemez adta. A közönség persze arra is számított, hogy elhangzik valamelyik Nightwish-klasszikus abból a korszakból, amikor Tarja énekelt a finn szimfonikus power metal szenzációban, amelynek egyébként társalapítója is volt. A zenekar a Nemo című Nightwish-klasszikus mellett döntött, bár e sorok írója titkon a pompázatos induló, a Wishmaster előadásában reménykedett, amelyet Tarja a jelenlegi turné februári állomásain játszott. És ha addig nem, legkésőbb a Nemo alatt egyértelműen megkaptad a megerősítést, hogy a klasszikus Nightwish-idők varázsát csak Tarja hangja képes feléleszteni.
Az egy és háromnegyed órás koncert egy szempillantás alatt elrepült. A csapat profi, rutinos, összeszokott, és a kivitelezés gyakorlatilag optimális. Tarja újabb ljubljanai fellépése megerősítette, hogy előadóként tovább érik, és hogy áttörhetetlen énekesi teljesítménye továbbra is olyan bűvös lenyűgözés, amely megdöbbenti, elragadja a hallgatót, és (akár) a legmélyebb érzelmeket is felébreszti benne. Csökkenetlen, sőt talán még nagyobb intenzitással! Pontosan ezért mész el a koncertjére.
Szöveg: Aleš Podbrežnik & Edita Klemen
Fotók: Aleš Podbrežnik (1-39) & Edita Klemen (40-42)
Serpentyne setlist:
1. Away from the World
2. Spirits of the Desert
3. Helen of Troy
4. Seance
5. Angel of the Night
Temperance setlist:
1. Pure Life Unfolds
2. Breaking the Rules of Heavy Metal
3. Start Another Round
4. The Last Hope in a World of Hopes
5. Diamanti
6. Of Jupiter and Moons
7. Catch the Dream
Tarja setlist:
1. Serene
2. Demons in You
3. My Little Phoenix
4. Anteroom of Death
5. Diva
6. Goodbye Stranger
7. Silent Masquerade
8. Nemo
9. The Golden Chamber (Loputon Yö) / You and I
10. Undertaker
11. Tears in Rain
12. Victim of Ritual
—ráadás—
13. Innocence
14. I Walk Alone
15. Dead Promises
16. Until My Last Breath
